Iskolaérettség vs. iskolaéretlenség

Cikksorozatom előző részében a törvényi háttér ide vonatkozó részeit emeltem ki, most pedig magával az iskolaérettség fogalmával szeretnék részletesebben foglalkozni.

Szeptember végén a legtöbb óvodában megtörténik a tanköteles korú gyermekek iskolaérettségi vizsgálata. De mi is akkor pontosan ez az iskolaérettség? Mit takar ez a fogalom?

Sokszor találkozom azzal a mondattal, hogy „ez a gyermek olyan okos és ügyes, mehet iskolába”. Ez azonban így nem igaz, hiszen az iskolaérettség nem egyenlő az intelligenciával és ügyességgel. Egy sokkal összetettebb fogalom: magába foglalja a gyermek egész személyiségének fejlettségét.

Az iskolaérettség az iskolai életre való alkalmasságot jelenti.

A legtöbb gyermek 6 éves kora körül éri el azt a fejlettségi fokot, hogy megkezdje iskolai tanulmányait. Ehhez azonban több tényező együttes megléte szükséges:

• a gyermek személyisége részéről: a spontán érés, az iskolára való alkalmasság, érettség;
• a szülők részéről: a megfelelő hozzáállás, a támogatás, a felkészítés;
• az intézmények oldaláról: az óvoda-iskola nyitottsága, elvárásai, kapcsolatuk, egymás munkájának segítése.

Abban szerintem egyetértünk, hogy a gyermek életének egyik legnagyobb fordulópontja az iskolakezdés. Ha ez az indulás nem sikeres, az jelentős mértékben meghatározza a gyermek további pályafutását. Ha az induláshoz szükséges képességek fejletlenek, hiányosak és ezek korrekciója nem történik meg időben, annak számos negatív következményei lehetnek: tanulási nehézség, beilleszkedési, magatartási probléma, érzelmi, pszichés tünetek.

Mi lehet a gátja a sikeres kezdésnek?

• Ha az induláshoz szükséges képességek fejletlenek, hiányosak és ezek korrekciója nem történik meg időben.
• Az első osztályba készülő gyermekek felkészültsége között óriási különbségek lehetnek. Így a nagy létszámú, heterogén óvodai csoportokban történő iskola-előkészítés nem minden gyermek számára eredményez megfelelő tudást.
• A vírushelyzet, az óvodai bezárások miatt hónapokra kimarad a fejlesztésekből, társas kapcsolatokból!

Ezen problémák áthidalására nyújtanak megoldást az egyéni iskola felkészítő foglalkozások, mert a gyermek foglalkoztatásának leghatékonyabb módszerét, az egyéni fejlesztésben rejlő határtalan lehetőséget aknázza ki.

Az iskolaérettség jelei

Az ONAP szerint „az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek az eredményes iskolai munkához”.

Az iskolaérett gyermek jellemzői:

• várja az iskolát, készül rá: jól be tud illeszkedni a közösségbe, képes a szabályokhoz rugalmasan alkalmazkodni;
• elvégzi a rábízott feladatokat: képes háttérbe szorítani a vágyait a kötelességeivel szemben. A feladatvégzéseiben önálló, nem igényel folyamatos megerősítést;
• kitartó: a figyelmét tartósan le lehet kötni, képes legalább 10-15 percig aktívan folyamatosan figyelni;
• önálló munkavégzésre képes, nem igényel folyamatos megerősítést;
• megérti az egyszerű utasításokat;
• beszéde összefüggő, érthető, a hangokat tisztán ejti, képes jól megértetni magát a környezetével;
• az iskolát kezdő gyermek nyitott és érdeklődő, ami alapul szolgál az iskolai tananyag elsajátításához;
• testalkata arányossá válik, a fogváltás folyamatban van;
• a nagymozgása és a finommozgása kellően összerendezett, koordinált. Ez utóbbi az eredményes írástanulásnak a feltétele.

Az iskolaéretlenség jelei

Az ONAP szerint „a hároméves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata a gyermeki személyiség harmonikus testi és szociális fejlődésének elősegítése.”

De mi van akkor, ha ez nem vagy csak részben valósul meg?

Számos oka lehet annak, ha a gyermek nem „felel meg” az iskolaérettségi kritériumoknak:

• egyes részképességek területén elmaradásai vannak;
• fizikailag, szellemileg fáradékony;
• figyelme könnyen elterelődik;
• munkaérettsége nem megfelelő, „nagyon játékos”;
• nincsenek elmaradásai, de nem szívesen nyilvánul meg mások előtt: tudja, de nem mondja meg;
• a kudarcot nehezen tűri;
• későn érő típus;
• nagyon „önfejű”, nem szereti, ha irányítják stb.

A cikksorozat következő részében egy óvodapedagógus mutatja be, pontosan mi is történik az óvodában az iskolakészültségi vizsgálatokon!

Jelentkezz még ma, ha azt szeretnéd, hogy gyermeked rendelkezzen a sikeres iskolakezdéshez szükséges képességek megfelelő szintjével.

A foglalkozásokról részletes információt találsz a honlapon!

Tovább olvasok